A Zöld Rózsáért Környezetvédő Egyesület alapszabályzata

I. Általános rész

1.§

Az egyesület neve: Zöld Rózsáért Környezetvédő Egyesület

Rövidítése: Zöld Rózsáért Környezetvédő Egyesület

2.§

Alapításának éve

2003

3.§

Székhelye: 3033. Rózsaszentmárton, Kossuth Lajos út 1.

4.§

Meghatározása

A környezetvédelem és természetvédelem, a környezeti nevelés és ismeretterjesztés céljai érdekében önkéntesen társult egyéni tagok illetve tagszervezetek független társadalmi szervezete. Politikai pártoktól független, nem fogad el és nem nyújt támogatást azok választási kampányával, pártpolitikai tevékenységével összefüggésben. Az országgyűlési, megyei-, fővárosi önkormányzati választásokon képviselőjelöltet nem állít, közvetlen pártpolitikai tevékenységet nem folytat.

5.§

Célja

Környezetvédelmi és természetvédelmi, környezeti nevelési feladatok szervezése Rózsaszentmártonban és azzal határos településeken.

6.§

Tevékenysége

A megvalósításhoz rövid - közép- és hosszú távú program felállítása, megvalósítása a lakossággal, helyi önkormányzatokkal és más, az egyesülettel azonos cél érdekében működő nem kormányzati szervezetekkel együttműködve, azokat segítve az Egyesület szellemi- és anyagi forrásainak a célok megvalósítása érdekében történő felhasználásával.

II/1. Rendelkezési rész

A tagság és a vezető szervek

7.§

1. A Zöld Rózsáért Környezetvédő Egyesület - továbbiakban: egyesület - tagjai lehetnek:

1. Jogi személyek, melyeket egy fő küldött képvisel.
2. Magánszemélyek.
3. Az a, b pontban jelöltek, akik a tagság által meghatározott tagdíjat a tagság által meghatározott időpontra befizetik. A tagdíj összege évi 500 Ft, melyet 2003. évben nem kell megfizetni.
4. Vállalkozások, gazdasági szervezetek és intézmények az egyesületnek csak pártoló tagjai lehetnek.
5. Nem lehet az egyesület tagja párt, vagy más politikai szervezet.

8.§

1. A tagsági viszony feltétele: A tag fogadja el az egyesület alapszabályát, értsen egyet céljaival és annak megfelelően tevékenykedjen.
2. Pártoló tag lehet, aki önként pártoló tagsági viszonyt létesít, illetve az egyesület közgyűlése  tiszteletbeli  tagsági viszonyt adományozhat.
3. A pártoló tagok belátásuknak megfelelő – minimálisan a rendes tagdíj 200%-ának megfelelő mértékű – tagdíjat fizetnek. A tiszteletbeli tagok tagdíjat nem fizetnek.

9.§

A tag joga

1. Bármely, az alapszabályban rögzített tisztségre megválasztható és szavazati joggal rendelkezik.
2. Az egyesület közgyűlésén és az egyesület által szervezett programokon részt vehet.
3. Igénybe veheti az egyesület szolgáltatásait.
4. A pártoló és tiszteletbeli tag javaslattételi joggal igen, szavazati joggal azonban nem rendelkezik.

10.§

A tag kötelessége

1. Az alapszabályt, egyesületi állásfoglalásokat és ajánlásokat figyelembe véve az egyesület érdekeit képviselni és tekintélyét megóvni.
2. Az egyesületben vállalt feladatainak legjobb tudása szerint megfelelni.

11.§

A tagsági viszony keletkezése

1. A felvételét kérő írásban nyújtson be az egyesület vezetősége felé belépési nyilatkozatot, melyben közölje, hogy az egyesület rendes, vagy pártoló tagja kíván lenni. Amennyiben a tagsági feltételeknek megfelel, az egyesület vezetősége a tagok közé sorolja. A tagnyilvántartást a képviselő végzi.

12.§

A tagsági viszony megszűnése.

1. A tag kilépésével, melyet a tag írásban nyújt be a vezetőség felé.
2. A tagdíjat felszólításra sem fizető tagot a vezetőség törli a tagok sorából, melyről a tagot értesíti.
3. A kötelességét megszegő tagot a vezetőség kizárhatja.
4. A tagsági viszony megszűnik még: a tag halálával illetve az Egyesület megszűnésével.
5. A tagsági viszony megszűntével a tagnak az egyesület felé tagdíj visszatérítési követelése nem lehet.
6. A kilépett, törölt, kizárt tagot az Egyesület soron következő közgyűlése veheti fel újra a tagok sorába.

II/2.

Az egyesület

13.§

Szervezeti felépítése

1. Az egyesület legfőbb szerve a tagok által választott testület, a vezetőség, mely háromtagú, tagja az egyesület elnöke, és két vezetőségi tag.

1. Az egyesület elnöke: Az elnök az egyesület rendes tagja. Az elnök a vezetőség egy tagjával együtt jogosult a bankszámla feletti rendelkezésre.
   További feladata: Az egyesület vagyonának, annak céljai elérése, feladatainak végrehajtása érdekében a vezetőség döntése szerint történő kezelése. Az egyesület minden fórumon való képviselése, programjának, feladatainak szervezése. A gazdasági és szervező tevékenységéről a vezetőségi ülésen és a közgyűlésen annak napirendje szerint köteles beszámolni.
   A képviselő tagnyilvántartó könyvben tartja nyilván a tagságot. A tagnyilvántartó könyv tartalmazza a tag személyi adatait (név, lakcím, születési hely és időpont), valamint a tagsági viszony keletkezésének és megszűntének időpontját, a tagdíjfizetés tényét, a tag egyesületben betöltött tisztségét.
   Végrehajtja a vezetőség utasításait, a szervező tevékenységéről áttekinthető dokumentációt vezet. Feladata, hogy az egyesület pénzügyi-gazdasági tevékenységének ellátását a törvényeknek megfelelően végezze.
2. A vezetőségi tagok: Az egyesület rendes tagjai, vezetőségi ülésen meghatározzák az egyesület céljának megfelelő tevékenységek rangsorát és végrehajtási módját, az egyesület alapszabályában meghatározott jogkörrel döntenek azok pénzügyeivel kapcsolatban. Vezetőségi ülésen döntenek az egyesületet és a tagságát illető, az egyesület alapszabályában és működési szabályzatában meghatározott kérdésekről.

2. Személyi kérdések

1. Nem lehet az egyesület elnöke helyi vagy más önkormányzat alkalmazotti jogviszonyban álló dolgozója, politikai párt fizetett alkalmazottja.

3. A közgyűlés:

1. A közgyűlés összehívása postai úton, meghívóval történik, melyen a közgyűlés dátuma, napirendi pontjai, határozatképtelenség esetére új időpont megjelölése kerülnek feltüntetésre. Határozatképtelenség esetén az új időpontra a meg nem jelent tagok ismételt összehívása rövid úton /telefonon vagy személyes megkeresés útján/ is történhet.
2. A Közgyűlés az egyesület legfelsőbb tagsági szerve. Az egyesület elnöke évente legalább egy alkalommal összehívja. Feladata, az egyesület vezetőségének, ellenőrző bizottságának megválasztása kétévenként, vagy indokolt esetben ennél rövidebb időközzel. Kizárólagos hatáskörébe tartozik az egyesület alapszabályának és szervezeti működési szabályzatának, gazdasági ügyrendjének elfogadása, esetleges módosítása, az éves költségvetés és vezetőségi beszámoló elfogadása, esetleges módosítása. A közgyűlésen részt vesz az egyesület ellenőrző bizottsága is, ahol a bizottság minősíti a vezetőség beszámolóját.  A közgyűlés a vezetőség beszámolóját nyílt szavazással, egyszerű többséggel hagyja jóvá.
3. A közgyűlés kimondhatja az egyesület más társadalmi szervezettel való egyesülését vagy feloszlását. Az egyesület tagsága egyharmadának határozott kérésére, az ellenőrző bizottság kérésére, illetve rendkívüli esetben soron kívül is össze kell hívni.
   Az évi rendszeres alkalommal megtartott közgyűlésen a vezetőség, illetve a képviselő napirend szerint tájékoztatja a tagságot az addig eltelt időszakban elvégzett feladatokról, további tervekről és az egyesület gazdasági helyzetéről.
   A közgyűlésen a tagság a vezetőség és a képviselő felé napirend előtt és napirend szerint kérdéseket tehet fel, javaslatokat tehet. A kérdéseket és a javaslatokat a képviselő, vagy valamely elnökségi tag a helyszínen köteles megválaszolni. Amennyiben a válasz a helyszínen nem adható meg, a képviselő köteles a kérdést az azt feltevő tag felé 14 napon belül írásban megválaszolni.
   A közgyűlés, a közgyűlés ellenkező rendelkezéséig nyilvános.
   A közgyűlés levezető elnöke az egyesület elnöke, távollétében valamely vezetőségi tag. A közgyűlés előkészítését az elnök végzi.

4. Az elnök a közgyűlés által érintetteket a közgyűlés döntéseiről postai úton értesíti, a döntéseket az egyesület a saját lapja, a helyi, valamint lehetőség szerint a megyei sajtó útján hozza nyilvánosságra.

4. A vezetőségi ülés:

1. Az ülésen a vezetőség megvonja az egyesület addigi tevékenységének mérlegét, elvégzi a tagfelvételekkel és egyéb, a tagságot illető kérdésekkel kapcsolatos teendőit. Dönt a feladatokkal összefüggő pénzügyi kérdésekben. Levezető elnöke az egyesület elnöke, távollétében egyik vezetőségi tagja.
   A vezetőségi ülést az ellenőrző bizottság valamely tagjának kérésére, az elnök kérésére, az elnökség egyéb tagjaiból legalább két fő kérésére, illetve rendkívüli esetben kell összehívni. Az ülésen – melynek időpontjáról az elnök az ellenőrző bizottság elnökét tájékoztatni köteles – az ellenőrző bizottság bármely tagja részt vehet.

2. A vezetőségi ülést legalább negyedévente össze kell hívni. Az ülést a képviselő készíti elő. A képviselő vagy az elnök postai úton hívja össze, a meghívóban közli az ülés napirendjét. A vezetőségi ülés nem nyilvános, napirendjétől függően azonban bármely, a napirend által érintett személy vagy a lakosságot képviselő személy meghívást kaphat.

3. A vezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján:

1. kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

2. bármilyen más előnyben részesül vagy a megkötendő jogügyben érdekelt. Nem minősül előnynek az egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a tagsági viszony alapján nyújtott cél szerinti juttatás.

4. A vezetőségi ülésen jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza a vezetőség döntéseinek időpontját, tartalmát és hatályát, vitás kérdésekben a többségi és kisebbségi véleményt és véleményarányt. A vezetőségi ülések jegyzőkönyveit egységes szerkezetbe összefűzve, a többi irattól elkülönítetten kell őrizni.

5. Az egyesület felügyelő szerve, az ellenőrző bizottság:

A háromtagú ellenőrző bizottságot a közgyűlés választja meg. Tagjai elnököt maguk közül választanak. Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki:

1. a vezető szerv elnöke vagy tagja,
2. az egyesülettel a megbízatásán kívüli más tevékenységre irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll,
3. a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül (kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatást, illetve a tagsági viszony alapján nyújtott cél szerinti juttatást),
4. az a-c pontokban meghatározott személyek hozzátartozója.

A bizottság feladata az egyesület alapszabályában megfogalmazott és közhasznú célok érdekében történő tevékenységek vizsgálata. Az ellenőrző bizottság ügyrendjét maga határozza meg, úgy, hogy évente legalább egy alkalommal ülésezik. Köteles az egyesület könyvvezetését ellenőrizni, ennek alapján mérlegét, eredménylevezetését, beszámolóját a közgyűlés elé jóváhagyásra beterjeszteni.

Az ellenőrző bizottság ellenőrzi az egyesület működését és gazdálkodását. Ennek alapján a vezető tisztségviselőktől jelentést, a munkavállalóitól tájékoztatást kérhet, az egyesület iratait megvizsgálhatja.

Az ellenőrző bizottság tagjai az egyesület vezető szervének ülésén tanácskozási joggal részt vesznek.

Az ellenőrző bizottság köteles intézkedni, az intézkedésre jogosult egyesületi vezetőszervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy:

1. a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit, céljait súlyosan sértő mulasztás történt, amelynek következménye vagy elhárítása az intézkedésre jogosult egyesületi vezetőszerv döntését teszi szükségessé,
2. a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merül fel.

Fenti a-b pontoknak megfelelő esetben az egyesület legfelsőbb szervét, a közgyűlést a felügyelő bizottság elnöke is jogosult összehívni.

Ha az arra jogosult egyesületi szerv a törvényes működés helyreállítására a szükséges intézkedéseket nem teszi meg, az ellenőrző bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

14. §

Az egyesület gazdálkodása

1. Az egyesület bevételei:

• az alapítótól, az államháztartás alrendszereitől, vagy más adományozótól a cél szerinti tevékenység vagy működés költségeinek fedezésére kapott támogatás vagy adomány,
• az egyesület céljainak megvalósítása érdekében folytatott tevékenységből származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel,
• az egyesület eszközeinek befektetéséből származó bevétel,
• tagdíj,
• egyéb, más jogszabályokban meghatározott, a közhasznú céllal összefüggő bevétel,
• az alapszabályban meghatározott cél és tevékenység szerinti vállalkozásból származó bevétel.

2. Az egyesület nem hozhat olyan határozatot, amely kizárná, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból.
3. Vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Az egyesület vagyonát vállalkozásba nem fekteti.
4. Gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt célszerinti tevékenységre fordítja. Szabad pénzeszközét nem köti le, értékpapírba nem fekteti, az céljai szerinti közhasznú fejlesztésre és tevékenységre fordítja.
5. Az egyesület a közhasznú szolgáltatásoknál és a tagok számára nyújtott cél szerinti juttatásoknál az igénylőket a bejelentés időrendje alapján egyenlőként kezeli.
6. A cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők. A vezető tisztségviselők és aláírásra jogosultak a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve a tagsági viszony alapján nyújtott, valamint a munkavégzésre irányuló szerződésben rögzített juttatások és költségek kivételével cél szerinti juttatásban nem részesíthetők.
7. Az egyesület költségei:

• az egyesület céljainak megvalósítása érdekében folytatott tevékenység során felmerült közvetlen és közvetett költségek.

15. §

Az egyesület döntései

1. Határozatképesség: A közgyűlés, vezetőségi ülés akkor határozatképes, ha a tagjainak egyszerű többsége jelen van. Határozatképtelenség esetén új időpontot kell kitűzni. Az új időpontra kitűzött gyűlést határozatképesnek kell tekinteni. Minden közgyűlésről, vezetőségi ülésről jegyzőkönyvet kell vezetni.
2. Közösségi szintű döntések: A közgyűlésen, vezetőségi ülésen nyílt szavazással kell dönteni. A döntés egyszerű többséggel történjen: a határozatképes ülés résztvevőinek 50%+1 fő szavazata dönt.  Szavazategyenlőség esetén azonnali új szavazást kell elrendelni. Esetleges második szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szavazata dönt.
   Személyi kérdésekben titkos szavazást abban az esetben kell elrendelni, ha ezt a közgyűlés vagy vezetőségi ülés legalább egy résztvevője kéri.

16. §

Nyilvánosság

1. Az egyesület irataiba az egyesület székhelyén a képviselő vagy az elnök jelenlétében lehet betekinteni.
2. Az egyesület működésével, szolgáltatásaival kapcsolatos igénybevételi lehetőségekről valamint az ezekkel kapcsolatos beszámolókról az egyesület a tagságot postai úton tájékoztatja, a nyilvánosságot fenti igénybevételi lehetőségekről és ezekkel kapcsolatos beszámolókról saját lapja, a helyi, valamint lehetőség szerint a megyei sajtó útján aktuálisan, de legalább évi két alkalommal tájékoztatja.

III.

Záró rendelkezések

17.§

Az egyesület megszűnése

Az egyesületet fel kell oszlatni, ha taglétszáma 10 fő alá csökken.

Az egyesület feloszlatása céljából a közgyűlést össze kell hívni, ha a  mindenkori tagság legalább 50% -a azt írásban kéri.

Az egyesület feloszlását a határozatképes közgyűlés 2/3-os szótöbbséggel mondhatja ki.

Ha az egyesület feloszlással szűnik meg, vagy megszűnését bíróság állapította meg, az egyesület vagyonát - az esetleges hitelezők kielégítése után - az egyesület képviselője az Országos Környezetvédelmi Alapba köteles utalni.

IV.

Melléklet

Az egyesület pecsétje:

V.

Záradék

Jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekben az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény és a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény rendelkezéseit is alkalmazni kell.

Rózsaszentmárton, 2003. április 1.