Az apci Somlyó

Egykori melegkedvelő tölgyes és karszt bokorerdő andezit változata helyén kialakított szőlőművelés felhagyása után, másodlagos szukcesszióval kialakult terület a Somlyó D-i, DNy-i lejtője. A ma már országosan is ritka árvalányhajas lejtősztyepp fajai valószínűleg egyrészt az alföldről húzódtak fel a meleg oldalakra, másrészt eredetileg is jelen lehettek. A feltárt közel 120 növényfajnak mintegy háromnegyede természetes állapotokat tükröz, ennek egynegyede pedig sztyepp- és erdős sztyeppfaj. A sztyeppfoltokon tavasszal gyakori a tavaszi hérics (Adonis vernalis), nyár elején a nagyezerjófű (Dictamnus albus) és a löszpusztai reliktum macskahere (Phlomis tuberosa). A sziklagyepekben bontja szirmait a kora tavaszi Janka-tarsóka (Thlaspi jankae) és az apró nőszirom (Iris pumila). Az állatvilág védett fajai közül a pannongyík (Ablepharus kitaibelii) a legértékesebb, de kora tavasztól késő nyárig virágpompás rétek sok nappali lepkefajnak is otthont adnak. Így gyakori a tápnövényét a hegy lábánál lévő vágásokban megtaláló farkasalmalepke (Zerynthia polyxena) vagy a kardoslepke (Iphiclides podalirius) is. A területen gyakori fészkelő az erdei pityer, hallhatjuk a fürj „pity-palaty” hangját is. Egy alkalommal sikerült a ritka vörösfejű gébicset megfigyelni. Eddig tizenhat védett állatfajt és kilenc védett növényfajt találtunk.