Projektötlettől a támogatási szerződés megkötéséig 1.

EU-s környezetvédelmi pályázatok (2007-2013)

 

Az EU-források felhasználása alapvetően operatív programokon (OP) keresztül történik, amelyekhez kétéves akciótervek (AT) kapcsolódnak. Ezek a következő környezetvédelmi célú támogatási programok: Környezeti és Energetika Operatív Program (KEOP), Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP), Regionális Operatív Program (ROP), Európai Területi Együttműködés (ETE), és az Előcsatlakozási Segítségnyújtási Eszköz (IPA).

Környezeti és Energetika Operatív Program (KEOP)

A KEOP teljes egészében környezetvédelmi fejlesztéseket támogat, nyolc kiemelt cél keretében: lásd nagy ábránk.

Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP)

A GOP-kiírásokban önállóan is támogatható tevékenységként környezetvédelmi célú fejlesztések nem jelennek meg (kivéve környezetirányítási rendszerek bevezetése). A támogatásoknál a GOP előnyben részesíti a jogszabályi előírásokon túlmenően a környezettudatos magatartást tanúsító vállalkozásokat és környezetbarát fejlesztést megvalósító projekteket. Ennek megfelelően a részcélok között is megjelenik a környezetvédelem.

Regionális Operatív Program (ROP) és Európai Területi Együttműködés (ETE), Előcsatlakozási Segítségnyújtási Eszköz (IPA)

Az egyes régiók (ROP) és a határmenti projektek környezetvédelmi célú támogatási lehetőségeit (ETE és IPA) a Környezetvédelem következő számában megjelenő 2. részben tárgyaljuk részletesen.

A projekt-előkészítés főbb lépései

A projekt-előkészítésben az első kihívás olyan projektötletek megfogalmazása, ami tényleges fejlesztési igényből adódik, és a fejlesztés haszonelvezőivel és költségviselőivel egyeztetett. Ideálisan ehhez kell forrást találni az egyes támogatási programok meglehetősen bonyolult feltételrendszere alapján.

A projektötlet továbbfejlesztését már a megcélzott támogatás eljárásrendje szerint kell elvégezni. A pályázati dokumentáció kidolgozása mindenképpen magába foglalja valamilyen szintű megvalósíthatósági tanulmány elkészítését, beleértve a szükséges közgazdasági és pénzügyi elemzést (a továbbiakban együtt: költséghaszon elemzést), adatlapok kitöltését és a projekt jellegének megfelelő műszaki terveket, a kapcsolódó engedélyekkel. A számos egyéb csatolandó dokumentum között kiemelkedően fontos a szükséges saját forrás biztosításának igazolása. A benyújtott pályázathoz az elbírálás ideje alatt kért hiánypótlások teljesítésének gyorsnak és pontosnak kell lennie. A pályázati dokumentáció kidolgozása során fontos a kezdetektől tekintettel lenni arra, hogy a végleges dokumentáció minden része a támogatási szerződés melléklete lesz, az abban foglaltakat a megvalósítás utáni ellenőrzések számon kérik, és a „nem teljesítés” a támogatás visszafizettetését eredményezheti.

Nyertes pályázat esetén a támogatási szerződés megkötéséhez a pályázati felhívások a dokumentáción túlmutató elvárásokat, feltételeket is megszabhatnak. Ezek teljesítése közben a közbeszerzések előkészítésére és egyes közbeszerzések lebonyolítására már sor kerülhet.

Kritikus pontok

A pályázati feltételek alapos megismerése

Az EU-s pályázati feltételek igen összetettek, a vonatkozó magyar és EU-jogszabályokon felül a különféle pályázatkészítéshez kapcsolódó útmutatókat is alaposan meg kell ismerni. A pályázati feltételek hasonló struktúra szerint készülnek, és vannak ún. tükörprojektek a KEOP és a KMOP között, ahol a feltételek még inkább hasonlóak. Azonban az egyes OP-k között vannak fontos eltérések. Az egyik ilyen leglényegesebb különbség az első és második forduló értelmezése a KEOP-ban és a ROP-ban. A KEOP-ban az első forduló után a projekt-előkészítési támogatást lehet megszerezni, illetve támogatási kötelezettség nélkül lehet a második fordulóba kerülni. A ROP-nál ezzel szemben az első forduló végén a projektre vonatkozóan támogatási ígérvény születik, a második fordulóban már csak a részleteket kell kidolgozni. Az eltérések jelentősek még az értékelési, kiválasztási kritériumokban is.

Útmutatók rendszere

A pályázati feltételeket tartalmazó útmutatók komplex rendszert alkotnak, különböző szinteken érvényesek. A KEOP-ban és a ROP-ban az egyes szinteken megjelenő útmutatók is különböznek, mindig az adott pályázati kiírásra vonatkozó legfrissebb, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) honlapján (www.nfu.hu) található útmutatókat kell figyelembe venni azzal. Ügyelni kell arra, hogy maguk az útmutatók mondják meg, hogy a magasabb és alacsonyabb szinten lévő útmutatókat hogyan kell együttesen alkalmazni. Az útmutatók mellett mindig nézni kell a GYIK-ot (gyakran ismétlődő kérdések).

Projektmenedzsment és szükséges szakértelem

A projektgazda részéről nagyon fontos, hogy a projekt-előkészítés minél korábbi szakaszában minden szükséges szakértelmet lefedő és ténylegesen működő projektmenedzsment-szervezetet állítson fel. Ennek költségei, elsősorban a nyilvántartásra és a közbeszereztetésre vonatkozó feltételek teljesülése mellett, általában elszámolhatóak, azaz támogatásban részesülhetnek.

Az előkészítéshez szükséges szakértelem komplex szakértői csapat együttműködését kívánja meg a kezdetektől. Közbeszerzési pályázaton kiválasztott szakértői csapat összetétele elsősorban attól függ, hogy a pályázó szervezetén belül, a rendszeres tevékenységével milyen feladatokat tud ellátni a projektelőkészítésben:

• ha a belső erőforrásaiból dominánsan csak az EU-pályázati feltételeket ismerő szakemberei hiányoznak, akkor érdemes csak „pályázatíró” csapatot alkalmazni;
• de ha több lényeges elem hiányzik vagy a belső kapacitásai nem elegendőek (tervezés, pénzügyi, közgazdasági elemzés), akkor érdemes egy komplex külső szakértői csapatot felállítani a belső projektmenedzsment mellé.

Nagyon lényeges, hogy a projekt-előkészítés kezdetekor egy mindenre kiterjedő részletes ütemezést célszerű készíteni, amelyet folyamatosan aktualizálni kell. Ebben a kritikus döntési pontokat ki kell emelni.

Egyeztetés

Az egyeztetések szükségessége jól ismert az engedélyeztetési folyamatban. Fontos azonban, hogy az irányító hatóság (IH) és a közreműködő szervezet (KSZ) is az eljárásrendben meghatározott módon és a honlapon is közzétett keretekben áll egyeztetésre.

Megvalósíthatósági tanulmány

A megvalósíthatósági tanulmány a projekt-előkészítés kulcskérdése, ez biztosítja az összhangot a pályázat egyes részei között, egységes logikában mutatja be a projektet, alapvetően ez alapján ítélik meg a fejlesztést, a nagy projektek esetén az EU-ban is.

A KEOP-ban előzetes megvalósíthatósági tanulmányt (EMT) kell benyújtani az első fordulóban, részletes megvalósíthatósági tanulmányt (RMT) a második fordulóban. Az első fordulóban a projekt-előkészítési támogatás elnyerését követően az RMT első változatát a KSZ jóváhagyja, ez alapján történik a tervezés. A KEOP-ban az EMT lényegében az RMT első néhány fejezetét tartalmazza – egyes támogatási konstrukcióknál egyszerűsítve –, amit az RMT-ben aktualizálni kell, illetve ki kell egészíteni az új fejezetekkel. A ROP esetében az első és második fordulóban is megvalósíthatósági tanulmányt kell benyújtani, az első fordulóban is a már ismert adatok alapján, majd a második fordulóban aktualizálva.

A megvalósíthatósági tanulmányok általános tartalmi elemei: a projektgazda, a kedvezményezett(ek) bemutatása, a projekt társadalmi, gazdasági, jogi környezetének bemutatása, a fejlesztés céljának meghatározása a kezelendő probléma alapján. A megvalósíthatósági tanulmány tartalmazza a projekt jellegétől és méretétől függő részletezettségű költséghaszon elemzést, amely részei a változatelemzés, a kiválasztott változat közgazdasági és pénzügyi elemzése. Ezen elemzések feladatai az EU-támogatási feltételek teljesülésének ellenőrzése (a társadalmi hasznosság igazolása, forráshiány alátámasztása), a támogatás mértékének kiszámítása. A megvalósíthatósági tanulmány tartalmazza a kiválasztott változat, a megvalósítani javasolt fejlesztés részletes műszaki leírását, a tevékenység bemutatását, ütemezését, intézményi elemzését.

Saját forrás biztosítása és intézményi kérdések kezelése

Az előkészítés korai szakaszában azonosítani kell a rendezetlen tulajdonjogi és szervezeti kérdéseket. Gyakorlati tapasztalatok szerint ezek rendezése hosszú időt vesz igénybe. A pályázat beadásának idejére hitelt érdemlően bizonyítani kell, hogy legalább a támogatási szerződés megkötéséig a tulajdonviszonyok rendezettek lesznek.

Az intézményi kérdések egyik kritikus része a projekt megvalósulása utáni működtetés. Ez egy oldalról megkívánja, hogy a működtetés költségviselői – akár lakosság, akár vállalkozás, akár költségvetés – elfogadják és várhatóan kifizessék a működtetési költségeket. Ezt a jövőbeni elfogadást a pályázatban hitelt érdemlően bizonyítani kell.

Másik, nem mindig kellően körüljárt kérdés, hogy a működtetés tervét úgy kell kialakítani, hogy vállalkozási tevékenységek (még ha azt költségvetési szervek vagy önkormányzatok végzik is) nem juthatnak nem engedélyezett, a Római Szerződéssel nem összeegyeztethető állami támogatáshoz.

Szerző: Dócsné Balogh Zsuzsanna – Lehoczki Zsuzsanna

Forrás: http://www.muszakilapok.hu/kornyezetvedelem/projektotlettol-tamogatasi-szerzodes-megkoteseig-1