Kezd�dik a h�sv�ti k�sz�let
A
h�sv�tot megel�z� negyvennapos b�jt hamvaz�szerd�n veszi kezdet�t, amely
id�n febru�r 17-�re esik. A kereszt�nyek ebben a b�nb�nati id�szakban J�zus
Krisztus felt�mad�s�nak, a h�sv�tnak a meg�nnepl�s�re k�sz�lnek fel, a
hitben val� elm�ly�l�s, a kiengesztel�d�s �s a lemond�s seg�ts�g�vel.
Hamvaz�szerda arra az �si hagyom�nyra vezethet� vissza, hogy a h�v�k a vezekl�s r�szek�nt hamut sz�rtak a fej�kre. Ennek eml�k�t a mai napig �rzi a szertart�s: az el�z� �vben megszentelt �s el�getett barka hamuj�b�l a pap ezen a napon (�s nagyb�jt els� vas�rnapj�n) keresztet rajzol a h�vek homlok�ra, k�zben pedig ezt mondja: „Eml�kezz�l, ember, hogy porb�l vagy �s porr� leszel!” A hamu egyszerre jelk�pezi az elm�l�st �s a megtisztul�st.
Mivel a vas�rnapok az Egyh�z gyakorlata szerint nem sz�m�tanak b�jti napnak, a VII. sz�zad �ta szerdai nappal kezd�dik a nagyb�jt, �gy hamvaz�szerd�t�l h�sv�t vas�rnapig a b�jti napok sz�ma �ppen negyvenet tesz ki.
A nagyb�jt tartama az�rt pontosan negyven nap, mert a Szent�r�sban �s az ezt alapul vev� kereszt�ny hagyom�nyban a negyvenes sz�m mindig az egyes esem�nyek jelent�s�g�t emeli ki. (J�zus Krisztus nyilv�nos m�k�d�s�nek megkezd�se el�tt negyven napot t�lt�tt a puszt�ban. Negyven napig tartott a v�z�z�n, negyven �vig v�ndorolt a puszt�ban a zsid� n�p, M�zes negyven napig tart�zkodott a S�nai hegyen �s J�n�s pr�f�ta negyvennapos b�jt�t hirdetett Niniv�ben.)
A negyvennapos b�jt a IV. sz�zadra v�lt �ltal�noss� a kereszt�ny vil�gban. A XI. sz�zadig olyannyira szigor� volt, hogy k�s� d�lut�nig semmit sem ettek; h�st, tejterm�ket �s toj�st pedig a b�jti napokon egy�ltal�n nem fogyasztottak. Az Egyh�z ma m�r enyh�bb b�jt�t �r el�, de hamvaz�szerd�ra �s nagyp�ntekre szigor� b�jt�t rendel: a 18 �s 60 �v k�z�tti h�veknek csak h�romszor lehet �tkezni�k �s egyszer j�llakniuk. E k�t napon �s nagyb�jt t�bbi p�ntek�n 14 �vesn�l id�sebb tagjait arra k�ri az Egyh�z, hogy a b�jti fegyelem r�szek�nt ne fogyasszanak h�st.
A b�nb�nat jelek�nt a nagyb�jt eg�sz folyam�n elmarad a szentmis�ben az alleluja, amely a liturgi�ban az �r�m legk�zvetlenebb kifejez�d�se, �s a templomot sem d�sz�ti ebben az id�szakban vir�g. A nagyb�jt liturgikus sz�ne a lila, amely a XIII. sz�zad �ta jelk�pezi a liturgi�ban a b�nb�natot. Az Egyh�z saj�tosan ehhez az id�szakhoz k�t�d� liturgi�ja a kereszt�ti �jtatoss�g, amelyen a h�vek mintegy v�gigk�s�rik Krisztust a kereszthal�la fel� vezet� �ton.
A b�jt vall�sos gyakorlata a figyelem k�z�ppontj�ba �ll�tja a b�nb�nat, a megtisztul�s, az �ldozat �s a k�ny�rg�s jelent�s�g�t, kifejezi az ember Isten ir�nt tan�s�tott szeretet�t �s az �rte val� �ldozatv�llal�s�t. Nagyb�jtben az Egyh�z a b�jt mellett az ima �s az alamizsn�lkod�s (a szeg�nyek megseg�t�se) lelk�let�t aj�nlja h�veinek.