2009. június 1.

Pünkösd hétfője


 
 

Napi evangélium:

Jézus a szenvedését megelőző napokban példabeszédekben kezdett szólni a főpapokhoz és a nép elöljáróihoz: Egy ember szőlőt ültetett. Bekerítette sövénnyel; pincét is ásott, meg őrtornyot is épített benne. Aztán bérbe adta a szőlőmunkásoknak, és elutazott messze földre.
Amikor eljött az ideje, elküldte a szőlőmunkásokhoz egyik szolgáját, hogy beszedje a szőlő terméséből neki járó részt. Ezek azonban nekiestek, megverték, és üres kézzel elkergették. Ekkor másik szolgát küldött oda hozzájuk: annak betörték a fejét, és gyalázatosan elbántak vele. Küldött egy harmadikat is: azt megölték. Küldött aztán még többet: közülük egyeseket megvertek, másokat pedig megöltek. Ezután már csak az egyetlen fia maradt, akit nagyon szeretett. Végül őt küldte hozzájuk, mert így gondolkodott: „A fiamat csak becsülni fogják.” A szőlőmunkások azonban így biztatták egymást: „Itt az örökös. Gyerünk, öljük meg, és mienk lesz az öröksége!” Nekiestek tehát, megölték, és kidobták a szőlőből. Vajon mit tesz majd erre a szőlő ura: Elmegy, elpusztítja a szőlőmunkásokat, és másoknak adja ki a szőlőt. Nem olvastátok az Írást?

A kő, amelyet az építők félredobtak, szegletkővé lett.

Az Úr tette azzá; csodálatos dolog ez a mi szemünkben.

Erre el akarták fogni Jézust, de féltek a néptől. Megértették ugyanis, hogy róluk mondta a példabeszédet. Otthagyták tehát, és eltávoztak.

Mk 12,1-12

Elmélkedés:

A gonosz szőlőmunkásokról szóló példabeszéddel Jézus arra ad magyarázatot, hogy miért fordulnak vele szembe, miért viselkednek vele egyesek ellenségesen. Ennek okát abban jelöli meg, hogy Isten küldötteit, a prófétákat a korábbi időkben szintén ellenségesen fogadták. Az emberek nem szívlelték meg a figyelmeztető isteni szót, s úgy gondolták, hogy nem kell annak engedelmeskedniük. Isten törvényei helyébe ezzel a maguk törvényeit állították, s azt gondolták, hogy ezt büntetlenül tehetik a végtelenségig. Cselekedetük azonban nem marad következmények nélkül, mint ahogy mindenki számíthat felelősségre vonásra, aki elutasítja Istent. Mindazok viszont, akik Isten engedelmes gyermekeinek bizonyulnak, jutalomra számíthatnak

Horváth István Sándor

Imádság:

Uram, adj erőt, nehogy kifulladjak az úton, hogy segítsük egymást a holnap felé haladtunkban, hátra nem tekintve, nem méricskélve, mibe kerül a segítség.

Adj erőt, hogy bátran szembenézzek a jövő feladataival, melyeket várnak tőlem az emberek, vagyis Te. Adj erőt, hogy úgy reméljek, mintha ma reggel kezdődnék az életem.

Forrás: http://evangelium.katolikus.hu/