R�zsaszentm�rton lignitb�ny�szat�nak r�vid t�rt�neti �ttekint�se R�szletek a |
||
R�zsaszentm�rton – 1892-ig Fancsal – a Nyugati M�tra DNyi l�b�n�l, a Somly�-hegy alatti v�lgyben, az �g�i-patak ment�n elhelyezked� telep�l�s. R�g�szeti eml�kek tan�s�ga szerint m�r az �skorban is lakott hely volt. A falu felt�telezhet�en a XI. sz�zad els� harmad�ban alakulhatott ki. Aba S�muel adom�nyozta Fanchal nev� h�v�nek. A telep�l�s neve az �vsz�zadok alatt t�bbsz�r v�ltozott: 1067-ben Fanchal, 1270-ben Tym�rfanchal, 1296-ban Fanchaltelky, 1351-ben Fancsaltelke, 1720-ban Fancsal, majd 1892-t�l R�zsaszentm�rton. Az Aba nemzets�gbeliek birtoka volt sok �vsz�zadon �t. 1552-t�l r�sze volt az osztr�k-t�r�k h�dolts�gnak Pancsa n�ven. 1693-t�l a hatvani uradalom r�sze lett, majd gr�f Grassalkovich Antal lett a birtokosa. A falu lakoss�g�nak meg�lhet�s�t az �vsz�zados sz�l�-, n�v�ny- �s gy�m�lcstermeszt�s biztos�totta, emellett summ�sk�nt m�s vid�keken is dolgoztak. Heves megye nem nevezhet� alapvet� �sv�nykincsekben gazdag ter�letnek, nincs feketeszene, vas�rce, �m rendelkezik barnasz�nnel �s lignittel. Az abszolutizmus id�szak�ban, az 1854-es b�nyat�rv�ny kiterjeszt�se haz�nkra, lehet�v� tette a b�nyam�vel�s fejleszt�s�t, �gy �j v�llalkoz�sok alakultak, a lignit b�ny�szata az 1890-es �vekt�l indult meg, mely Dobr�nyi Korn�l v�llalkoz� nev�hez f�z�dik, aki Laczik J�nossal egy�tt kezdte meg a kitermel�st. 1900-ban R�dy Andor lett a tulajdonosa a b�ny�nak, 1908-ban indult meg a v�llalkoz�i szint� kitermel�s, innent�l sz�m�tjuk a m�traaljai lignitb�ny�szat kezdet�t. Az I. vil�gh�bor� alatt sz�netelt a termel�s. 1918. okt�ber 10-�n F�ris Vilmos v�llalkoz� alap�totta meg a M�travid�ki Sz�nb�ny�k RT-t, mely R�zsaszentm�rton, Ecs�d, Sz�csi, Gy�ngy�spata �s Nagyr�de k�zs�gek ter�let�n dolgozott. Az I. vil�gh�bor�t k�vet� id�szakban eg�szen a II. vil�gh�bor�ig h�t lejt�s akn�t hajtottak ki a falu hat�r�ban. A f�r�lyukak m�lys�ge �tlagosan 40-45 m�ter volt. A kitermelt lignitet lovas kocsikkal sz�ll�tott�k az apci vas�t�llom�sra. 1919-1920-ban �p�lt meg a R�zsaszentm�rton-Apc k�z�tti sodronyk�t�lp�lya, mely korszer�s�tette a sz�n k�lsz�ni sz�ll�t�s�t �s cs�kkentette a termel�si k�lts�geket. A lignittermel�s 1918-ban 2850 tonna, 1921-ben m�r 34903 tonna volt. A lignittelepek 2,4 m�teres vastags�g�b�l csak 1,95 m�tert fejtettek le. A fejt�si p�szt�kon egyszerre h�rom ember dolgozott. Egy v�j�r napi teljes�tm�nye mintegy 60 q volt. A fejt�sek �csol�s�hoz 2,25 m�teres t�mf�kkal �s 2,5 m�teres tet�f�kkal feny�f�t haszn�ltak, vagononk�nt 11 m�tert, a robbant�sra dinamitot haszn�ltak, vagononk�nt 0,75 kg-ot. A v�llalatnak volt egy 180 LE-s g�z�zem� hajt�g�pe, �s egy 75 m2 t�zfel�let� Cornwall-t�pus� kaz�nja Bergmanns-rendszer� el�t�zel�ssel. Ez a g�p hajtotta a dr�tk�t�lp�ly�t �s a 90 KW-os gener�tort. A b�ny�nak egy felvon�-kankal�kj�t (vitl�j�t) g�zzel �s villamos energi�val is �zemeltethett�k. A szell�ztet�st 1923-ig k�zi hajt�s� ventill�torral v�gezt�k, majd ezt k�vet�en egy percenk�nt 500 m3 teljes�tm�ny�, villamos energi�val hajtott „Sirocco” rendszer� ventil�tor v�gezte kifog�stalanul. A b�ny�b�l kitermelt lignit elsz�ll�t�s�t k�t g�zmozdonnyal �s 350 vascsill�vel bonyol�tott�k le az id�k�zben meg�p�tett sz�nnemes�t� (ahydr�l�) �zembe. 1938-ban munk�ba �llt az els� l�ncos vonszol�, mely 70 �vvel ezel�tt az els� ilyen szerkezet volt Magyarorsz�gon. A 30-as �vekben 400 csal�dnak adott meg�lhet�st a b�ny�zem, volt magazin, b�nyakantin, fogyaszt�si sz�vetkezet, melegviz� strand, m�vel�d�si h�z, orvosi rendel�, majd k�s�bb, ’57-ben �p�lt ki a b�ny�szkol�nia sz�m�ra a szennyv�ztelep �s a gerinch�l�zat. 1947-ben 931 f� dolgozik a b�nya�zemben. Hatalmas lignitvagyont �llap�tottak meg a ter�leten, ez�rt Budapest vezet�i – a r�zsai sz�nre alapozva – egy villamos energia k�zpont l�tes�t�s�t fogadt�k el. A v�llalat 60 �vre sz�l� sz�ll�t�si szerz�d�st k�t�tt Budapest sz�kf�v�ros Elektromos M�vekkel a sz�nsz�ll�t�s biztos�t�s�ra az er�m�h�z. Az RT. k�zpontja 1945-ig R�zsaszentm�rton volt, majd Pet�fib�nya lett. 1946-ban megalakult a Magyar �llami Sz�nb�ny�k RT. II. N�gr�d-Hevesi B�nyaker�leti Igazgat�s�ga, ehhez csatolt�k a M�traaljai Sz�nb�ny�k RT-t is, ez lett a 6. k�rzet, ide tartozott a VII. lejt�sakna �s a Gy�ngy�s-Visontai b�ny�k is, ennek k�zpontja R�zsaszentm�rton volt. 1073 f�vel dolgozott akkor az �zem. 1952-ben v�j�riskola ny�lt R�zsaszentm�rtonban. 1959-ben feltal�lta Ursitz J�zsef a hidraulikus p�nc�lpajzs biztos�t�st, melyet a Sz�csi X. lejt�sakn�ba szereltek be. Az 1960-as �vek k�zep�n, az energiastrukt�ra �talak�t�s�nak programjak�nt, a lignit ir�nti fogyaszt�i ig�nyek jelent�sen lecs�kkentek. A dr�ga �nk�lts�g�, m�lym�vel�s� b�nya�zemek sorra felsz�mol�s al� ker�ltek. 1968. – a IX. akn�ban, az utols� r�zsaszentm�rtoni m�lym�vel�s� b�ny�ban befejez�d�tt a termel�s, 1969-ben a Sz�csi XIII. lejt�s akna megsz�n�s�vel a M�traalj�n befejez�d�tt a m�lym�vel�s� lignitb�ny�szat. A b�ny�szok – munkahely�ket elvesz�tve – a visontai k�lsz�ni b�ny�ban dolgozhattak tov�bb, ill. az ipar m�s ter�letein helyezkedtek el. R�zsaszentm�rton fejl�d�s�ben jelent�s szerepet t�lt�tt be a lignitb�ny�szat. Ennek a k�zel ezer�ves falunak a lak�i azokra a szellemi �s emberi �rt�kekre alapozz�k j�v�j�ket, melyeket az itteni b�ny�szat teremtett meg a fenn�ll�sa alatt. |