A tárogatós

Rózsaszentmártonban nincs toronyóra, de ha volna, sem járna pontosabban Nagy Laci bácsi reggeli és esti tárogatós időjelzéséig. Lassan már úgy hozzátartozik a falu életéhez, mint a boltos, a postás. Ő egy önkéntes, aki köszönti az ébredőket és a nyugovóra térőket

Legelső hangszere egy fuvola volt, amelyen Nagy Péter tanította meg játszani. A Bányászzenekarban 25 évig volt fuvolista. Ettől függetlenül régóta dédelgetett álmát is véghezvitte, a 30. törzsgárda jubileumra kapott pénzén Budapesten vásárolt egy tárogatót. Kezdettől fogva nagy örömmel töltötte el a tárogató birtokba vétele, szívesen és sokat gyakorolt.

A zene, különösen a tárogatózene átjárja az ember lényét, ezt csak tiszta szívvel és lélekkel lehet fújni. – ez Laci bácsi életfilozófiája. Nagyon szeretem a szárazfát, mondja.

Maga a hangszer a Rákóczi szabadságharc idején fejlődött ki. A hallótávolságban lévő „zenészek” így adtak hírt az ellenség mozgásáról, persze a hozzá nem értők csak szép muzsikát hallottak. Laci bácsi sokféle rendezvényen – Gyöngyösi napok, Ki mit tud, – és egyre gyakrabban – temetéseken is játszik.

Mikor 1986-ban Vaján létrejött a Rákóczi Tárogató Egyesület, ő is tagja lett. Azóta is részt vesz a 4 évenként megrendezésre kerülő tárogatós világtalálkozókon.

• Van-e még olyan nóta, amelyet nem tud tárogatón eljátszani? – kérdezem Laci bácsit.

• Van egy 34 kötetes kottagyűjteményem, mindig találok olyat, amilyen mát régen játszottam. – mondja. Olyan pedig, amelyet tárogatón ne lehetne eljátszani, nem igen van.

Laci bácsi ezzel be is bejezi a beszélgetést, mivel temetésre siet, édesapja egyik barátjának tiszteletére tárogatózik, két órára pedig várja a fényképészt.

• Így jó lesz a beállás? – kérdezi és magához szorítja hangszerét.

Darab Károly