Természeti értékek

Rózsaszentmárton határában emelkedő Somlyó hegyen (398 m) országosan is ritka árvalányhajas lejtősztyepp fajai valószínűleg az Alföldről húzódtak fel a meleg oldalakra, másrészt eredetileg is jelen lehettek. A feltárt közel 120 növényfajnak mintegy háromnegyede természetes állapotokat tükröz.

A sztyeppfontokon tavasszal gyakori a tavaszi hérics (Adonis vernalis), nyár elején a nagyezerjófű (Dictamneus albus), a macskahere (Phlonis tuberosa). A sziklagyepekben bontja szirmait a kora tavaszi Janka tarsóka (Thlaspi jankae) és az apró nőszirom (Iris pumila).

Az állatvilág védett fajai közül a pannongyík (Ablepharus kitaibelii) a legértékesebb, de kora tavasztól késő nyárig virágpompás rétek sok nappali lepkefajnak is otthont adnak.

A területen gyakori fészkelő az erdei pityer, hallhatjuk a fürj „pity-palaty” hangját is. Egy alkalommal sikerült a ritka vörösfejű gébicset megfigyelni. Eddig 16 védett állatfajt és 9 védett növényfajt találtak itt.

Értékes társulásai és védett értékei megőrzése miatt Természetvédelmi Terület.

Érdemes a magassági pont környékét bejárni, mert itt egy Árpád-kori földvár sáncmaradványait figyelhetjük meg. Valaha egy kis kápolna is állott a Somlyó hegy tetején. Mára csak alapjainak maradványát fedezheti fel a szemlélődő. Állítólag a kápolna harangja a szomszédos Apc község templomába került.

A falunk északi oldalát zárja le a jobbágyi Nagy-Hársas hegy (497 m) vonulata. Itt költ – több mint tíz éve – egy egerészölyv pár, és holló fészkelését is megfigyelték. A sziklagyeppel tarkított andezit bokorerdőben kisebb muflon csoportok is tanyáznak.

A Somlyó hegy és a Nagy-Hársas között található „Széleskő”, elhagyott andezit bánya, mély, vízzel teli medre. A kb. 20 m mély, 10-15 m magas sziklafalakkal körülvett bányató keskeny partja táborozásra, kirándulásra alkalmas.

A falu kelet-délkeleti határán az 1950-es 60-as években az ország legnagyobb külfejtéses szénbányája működött. A rekultiváció után visszamaradt Bányató kedvelt horgászhely, valamint búvárversenyek színhelye.

Éghajlata mérsékelten meleg, mérsékelten száraz. A csapadék évi nagysága 560-600 mm, az évi középhőmérséklet 8-8,5 C°, az évi napsütéses órák száma megközelíti az 1900 órát. Leggyakrabban ÉNy-i és DK-i szél fúj.

A falu területén alacsonyodó Mátra 258 m (Horgas hegy) legnagyobb tengerszint feletti magasságot ér el. Kevés a természetes vízfolyás, a források hozama is csekély, egyéb felszín alatti vizei hasadékvizek. Természetes növényzetét bükkösök, tölgyesek, cserjések alkotják. Talaja: barna erdőtalaj, állatai nagy- és kisvadak.

Gubis Istvánné