Bányásztragédiák

Tudom, nem minden család emlékszik szívesen a bányászélet örömeire, mivel nem egy esetben a bánya tragédiák színhelye is volt egyben. 1937. december 28-án a reggeli órákban a szénnemesítőnél gőz okozta robbanás áldozata lett két ember, és többen szenvedtek sérülést. A mélyművelésben a VII-es és a VII/A , valamint a IX-es aknákban történtek különböző halálos kimenetelű balesetek.

Emlékszem egy nagyon megrázó eseményre, noha minden tragédia mély nyomokat hagy az ember lelkében. Egy horti fiatalember a katonaságtól leszerelve az első munkanapját töltötte a IX-es aknában. Az egyik légvágaton elszabadult csillék elgázolták. Mivel a közelben gépet szereltünk, minket értesítettek először, hogy siessünk a segítségére. Az életét már nem lehetett megmenteni. Többed magammal hordágyon vittük fel a felszínre, miközben szünetelt a termelés. Abban az időszakban sok éjszakán keresztül nem tudtam jól aludni. Részben a fiatalember látványa okán, részben pedig lelki fájdalom gyötört. Miért is kellett ilyen fiatalon szerencsétlenül járnia?

Ekkor még fel sem merült, nem is merülhetett, hogy egyszer majd a mi 27 éves fiunkat, Ervint, is hasonló körülmények között, holtan viszik majd el a munkahelyéről. Ez a szörnyű esemény családunkat lelkileg és fizikailag is olyan állapotba sodorta, hogy a mai napig sem tudtuk feldolgozni. Ez egy drámai küzdelem, mivel a boldogság elvesztésének tudata hatja át az ember teljes lényét.

Az 1959-es szücsi X-es aknában bekövetkezett bánya-szerencsétlenség 31 áldozatot követelt. A szörnyű tragédia újabb családok további sorsát pecsételte meg. Ekkor három rózsai fiatalember is életét vesztette.

A még üzemelő külszíni bánya sem mentes a balesetektől. Bármilyen korszerű is a technika és a technológia, a balesetek néha tragédiába torkollnak.

Visszaemlékezésemben talán többször is írtam lelki és fizikai megterhelésekről. A sok szép és öröm mellett erről is szól az emberi élet. Életem során próbáltam kemény lenni önmagamhoz, ugyanakkor munkatársaimtól is megköveteltem e rendet, a fegyelmet, a szakértelemmel elvégzett pontos munkát. Önsanyargató típus voltam úgy a sportban, mint a tanulásban és a munkában. Nagyon bántottak azok a dolgok, ha valamit nem úgy sikerült megvalósítani, ahogyan azt terveztem vagy terveztük. Főként, ha úgy éreztem: talán én sem tettem meg mindent egy adott cél érdekében.