Néhány esemény, néhány gondolat...

Még számos megtörtént dologról írhatnék, azonban úgy gondolom, hogy néhány eseményre tekintek vissza, néhány gondolatban.

A 30-as években rendszeresek voltak a bíróválasztások. Báti András és Nagy Máté voltak a jelöltek.

Az arató és a szüreti bálok nagyon közkedveltek voltak, csakúgy, mint a három napig tartó farsang. Az emberek szívesen mentek a vasárnaponkénti délutáni táncos összejövetelre is, amelyre a szövetkezet udvarán került sor.

A kendertermesztés, a fonás, a szövés a falusi asszonyok szakmai tudását jelképezte. Éppen úgy, mint a tollfosztás és a rongyos pokróc készítése.

Karácsony és Vízkereszt időszakában voltak a pásztorjátékok. Ezen idő alatt a rokonok, a barátok egymáshoz mentek köszönteni és különféle népi mondókákat, jeleneteket adtak elő egymásnak.

 A disznótoros vacsorákra több rokont, jó barátot meghívtak. Az étkezés után szórakozással múlatták az időt. Kártyáztak, énekeltek, s még táncra is perdültek.

A II. világháború utáni egynémely eseményt is szeretnék megemlíteni.

A faluban működő ifjúsági szervezetek egységesen felvállalták, hogy az öregeknek és a hadi özvegyeknek földjeikről learatják a gabonát és segítenek a behordásba és a cséplésbe.

1947-ben és 48-ban falujárók mentek kölcsönösen egymáshoz (egyik faluból a másikba) teherautóval, felzászlózva. Együtt szórakoztak és meglepték egymást egy-két humoros jelenettel, színházi darabbal is.

A május elsejék és egyéb társadalmi jellegű ünnepek nagyon vonzóak és látványosak voltak. Virsli, lacipecsenye és sör minden rendezvényen bőségesen volt.

A tűzoltó- és a sportbálok minden évben rendszeresek voltak, éppen úgy mint az álarcos- és cigánybálok.

Az írásomban viszonylag sokat foglalkoztam a bányával. A földalatti széntermelésnek azonban kihatásai voltak, s vannak a ma élőkre is. Részben pozitív részben pedig negatív értelemben. A pozitív, hogy a falu Varga Józsefnek köszönhetően egy szép gyűjteményt állított össze a lignitbányászat történetéről. A negatív dolog pedig az, hogy a földalatti vágatok beomlottak, s ebből származóan több családi házat is ért úgynevezett bányakár. Ezért a falu bizonyos hányadának kártérítést is fizettek. Nem igazán sikeredett igazságosnak az elbírálás. Voltak olyanok ugyanis, akik nagyobb összeget is felvettek ezen a címen, míg olyan háztulajdonosok is vannak, akiket teljesen elutasítottak, holott voltak káraik, de önerőből helyrehozták azokat.