A katonaság évei

Mint minden évben, úgy 1951-ben is besorozták sorkatonai szolgálatra a fiatalokat. Ebből az én korosztályom sem maradt ki. A szénfal mellett dolgozók azonban felmentést kaptak, nem kellett bevonulniuk. A rózsai fiúkat leginkább a Dunántúlra vitték 2-3 éves szolgálatra. Iskolatársaimmal itt is összehozott a sors. Én Keszthelyre kerültem a műszaki alakulathoz. Az egyik legjobb helybéli barátommal, Fáczán Istvánnal sikeresen túljutottunk a nehéz kiképzésen. A tiszthelyettesi iskola elvégzése után mindkettőnket tiszti beosztásba helyeztek, mivel akkor még nagyon kevés volt a hivatásos tiszt. István barátom a műszaki gépeket és berendezéseket kezelő zászlóalj parancsnoka lett, én pedig a robbanó anyagok raktárának vezetője. Mind a ketten lelkiismeretesen láttuk el feladatainkat, amiért „Kiváló katona” címet is kaptunk.