A Rózsaszentmártoni Önkormányzat 6/2004. (III.03.)¹ rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról egységes szerkezetbe foglalva a módosításáról szóló 28/2004.(XII.22.) rendelettel)²

Rózsaszentmárton Önkormányzata a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Törvény 157.§ (5) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény 16. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:

A rendelet célja

1.§

E rendelet célja, hogy meghatározottak Rózsaszentmárton Önkormányzata által biztosított – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. Évi XXXI. törvényben (a továbbiakban:Gyvt.) is szabályozott, a gyermekek pénzbeli és természetbeni ellátásának  forrásait, feltételeit, mértékét, igénybevételük rendjét, a gyermekvédelmi személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat.

A rendelet hatálya

2.§

1. A rendelet hatálya kiterjed – a 2. és 3. bekezdésben foglalt eltéréssel – a Rózsa­szent­már­ton területén tartózkodó magyar állampolgárságú, valamint – ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik – az állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándorolt, valamint a magyar hatóságok által menekültként elismert gyermekre, fiatal felnőttre és szüleire
2. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás tekintetében az 1. bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országok állampolgárainak a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó gyermekeire is.
3. Az 1. és 2. bekezdésben meghatározott személyeken kívül a Rózsaszentmártonban tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermek védelmében is, ha az ideiglenes hatályú elhelyezés vagy más ideiglenes hatósági intézkedés elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna. (Gyvt. 4.§.(1)-(3)bek.)
4. A rendelet hatálya nem terjed ki az óvodai nevelés, az iskolai oktatás-nevelés keretében biztosított napközbeni ellátásra, ha az oktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 114.§-a alapján ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások, illetve a 121.§-a alapján térítési díj fizetési kötelezettség mellett igénybe vehető szolgáltatások körébe tartozik.

Pénzbeli ellátások, rendszeres gyermekvédelmi támogatás

3.§

1. A rendszeres gyermekvédelmi támogatás célja a szociálisan hátrányos helyzetben lévő családok anyagi támogatása a gyermek családi környezetben történő ellátásának elősegítése, illetve a gyermek családból történő kiemelésének megelőzése érdekében. (Gyvt.19.§ 1. bekezdés)
2. Az önkormányzat képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület) a rendszeres gyermekvédelmi támogatásra vonatkozóan a Gyvt. 19-20.§-ait változatlanul alkalmazza.
3. A kérelemben valamint a jövedelemnyilatkozatban szereplő adatok valódiságának a megállapítása céljából a támogatás megállapítására vonatkozó döntés meghozatala előtt, valamint a már folyósított támogatás felülvizsgálata során környezettanulmányt kell végezni. Ha az önkormányzat hivatalos tudomása vagy a környezettanulmány megállapításai alapján, a gyermeket gondozó családban a család életkörülményei nem felelnek meg a jövedelemnyilatkozatban foglalt adatoknak, a vagyoni helyzet vizsgálatát a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló, 149/1997. (IX.10.) korm. rendelet (a továbbiakban:Gyer.) 65.§ (5), illetve (6) bekezdésében foglaltak szerint kell elvégezni.
4. A vagyoni helyzet vizsgálata kiterjed a Gyvt. 19.§ (4) bekezdésében meghatározott közös háztartásban élő közeli hozzátartozók vagyonára.
5. Ha a rendszeres támogatás jogerősen megállapításra került, azt a Gyvt. 20.§ (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kell folyósítani.

4.§

A rendszeres gyermekvédelmi támogatás havi összege gyermekenként az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 22 %-a

Eljárási szabályok a rendszeres gyermekvédelmi támogatás megállapításához és folyósításához

5.§

1. A rendszeres támogatás megállapítása iránti kérelem benyújtására, az igazolás és a nyilatkozat tartalmára, valamint a jövedelemszámításnál irányadó időszakra a Gyvt. Szabályait kell változatlanul alkalmazni.
2. Ha a rendszeres támogatást jogerősen megállapították, a kérelem benyújtásától esedékes azzal, hogy ha a kérelmet

1. a tárgyhónap tizenötödikéig nyújtották be, a támogatás teljes összegét
2. a tárgyhónap tizenötödikét követően nyújtották be, a támogatás 50%-át kell kifizetni. (Gyvt.20.§ (4) bek.)

6.§.

1. A tárgyhónapra esedékes rendszeres támogatásokat, a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig kell folyósítani.
2. A rendszeres támogatásokat a Polgármesteri Hivatal gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatással foglalkozó irodája (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal illetékes irodája ) által készített kimutatás alapján havonta kell folyósítani.

7.§

1. A rendszeres támogatások megállapításáról, összegének és formájának, jogosultjának megváltoztatásáról, valamint a támogatás éves felülvizsgálatának eredményéről, megszüntetéséről – a Gyer. 68.§ (2) bekezdésében foglalt kivétellel – határozatban kell rendelkezni.
2. A rendszeres támogatást megállapító határozatban fel kell hívni a kérelmezőt, hogy az ellátásra való jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az eljáró szervet.

8.§

1. A rendszeres támogatást meg kell szüntetni:

1. Ha a rendszeres támogatásban részesülő a család jövedelmi és vagyoni viszonya alapján már nem jogosult a támogatásra (ideértve azt az esetet, ha a jogosult házasságkötése szerinti új családban az egy főre jutó jövedelem összege, illetve vagyon értéke meghaladja a Gyvt. 19. § (2) bekezdésében meghatározott jövedelemhatárt, illetve vagyon értékét.)
2. Ha a gyermek nappali oktatás munkarendje szerinti tanulmányokat folytat, és a 23. életévét betöltötte
3. Ha a jogosult felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, és a 25. életévét betöltötte.

1. Ha a rendszeres támogatást már megkezdett hónapban kell megszüntetni, a megszüntetés a hónap utolsó napjával történik.

9.§

1. A Gyvt-ben szabályozott rendszeres támogatás megállapításával, összegének és formájának megváltoztatásával, a támogatás megszüntetésével kapcsolatos hatáskör gyakorlását a képviselő-testület a Szociális Bizottságra ruházza át.

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

10.§

1. Az önkormányzat képviselő-testülete a gyermeket rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíti, ha

1. a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy
2. létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került (Gyvt. 21.§ (1) bek.)

2. Rendkívüli támogatást elsősorban azoknak a gyermekeknek kell megállapítani,

1. akiknek eltartásáról családja más módon nem tud gondoskodni, illetve
2. alkalmanként jelentkező többletkiadások – különösen a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásnak, illetve a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése, betegség vagy iskoláztatás – miatt agyagi segítségre szorulnak. (Gyvt. 21. §. (2) bek.)

3. Rendkívüli támogatás adható annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének másfélszeresét.
4. Fiatal felnőtt részére a 3. bekezdésben foglaltakon túlmenően csak abban az esetben állapítható meg rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, ha közép-vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul.
5. Különös méltánylást érdemlő esetben, sürgős szükség esetén a 3. bekezdésben foglalt jövedelemhatártól a szociális bizottság eltérhet.

11.§

1. A rendkívüli támogatás megállapított egyszeri összege nem lehet kevesebb 3 000 Ft-nál.
2. A rendkívüli támogatás megállapított egyszeri legmagasabb összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át nem haladhatja meg.
3. Rendkívüli támogatás egy naptári éven belül általában legfeljebb évi 2 alkalommal adható, amelynek éves összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 100%-át
4. A 3. bekezdésben meghatározottnál nagyobb összegű egyszeri rendkívüli támogatást, összeghatártól függetlenül, a képviselő-testület állapíthat meg.

12.§

1. A rendkívüli támogatás iránti kérelem benyújtását követően a családnál környezettanulmányt kell készíteni.
2. A rendkívüli támogatás megállapításáról, összegéről és formájáról határozatban kell rendelkezni.

13.§

A rendkívüli támogatás megállapításával kapcsolatos hatáskörének gyakorlását – a 11.§ 4. bekezdésének kivételével – a képviselő-testület a polgármesterre ruházza át.

Tankönyvtámogatás

14. §

1. Az önkormányzat – jövedelemre tekintet nélkül – a tanévkezdés megkönnyítése érdekében a nappali tagozatos tanulók részére tankönyvtámogatást biztosít.
2. Nem jár alanyi jogon a tankönyvtámogatás a tanulónak mindaddig, amíg a szülőnek (gondviselőnek) az önkormányzattal szemben adótartozása, egyéb köztartozása van, és ennek behajtása eredményre nem vezetett.

2. Az önkormányzat által fenntartott általános iskolába járó tanulók részére az önkormányzat 5 000 Ft támogatást nyújt olyan formában, hogy 5 000 Ft értékig a tankönyv ingyenes, ezen felüli tankönyvköltség pedig 5 000 Ft-al csökken.
3. Azon tanulók részére, akik nem az önkormányzat által fenntartott intézményben tanulnak, pénzben kell kifizetni a támogatást, melynek összege ugyancsak 5 000 Ft.

   E tanulók a támogatás felvételével egyidejűleg, de legkésőbb a tárgyév szeptember 30-ig kötelesek az iskolalátogatási bizonyítványt bemutatni. Ezen kötelezettség elmulasztása esetén a támogatást legkésőbb október 30-ig vissza kell fizetni. 

   Gyermekek karácsonyi támogatása

15.§

Amennyiben az önkormányzat költségvetése lehetővé teszi – jövedelemre tekintet nélkül – a karácsonyi ünnepek előtt a 0-14 éves korú gyermekek részére pénzbeli vagy természetbeni támogatást nyújt az önkormányzat, melynek összegét a költségvetési rendeletben határozza meg.

Természetbeni ellátások

16.§

1. A rendszeres támogatás megállapítható készpénzben és természetbeni ellátás formájában is nyújtható.
2. Természetbeni ellátás formájában nyújtható a rendszeres támogatás, vagy annak egy része, az általános iskolás korú

1. védelembe vett gyermekek számára, különösen gyermekintézményi díj megfizetésére
2. egyéb ellátás kifizetésének átvállalására
3. tankönyv és tanszerellátásának támogatására
4. egészségügyi szolgáltatásért fizetendő térítési díj átvállalására

3. Természetben lehet megállapítani a rendszeres támogatást, vagy annak egy részét, a középiskola vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulók részére:

1. tandíj
2. egyéb ellátás kifizetésének átvállalására
3. tankönyv és tanszerellátásának támogatására

17.§

1. A rendkívüli támogatás készpénzben és természetbeni ellátás (vásárlási utalvány, az igénylő költségeinek közvetlen átvállalása, stb.) formájában is nyújtható.
2. Természetbeni ellátás formájában nyújtható az ellátás a védelembe vett gyerekek számára különösen akkor, ha:

1. az ügy összes körülményeire tekintettel feltételezető, hogy a gondozó a pénzbeli rendkívüli támogatást nem a gyermekre fordítja
2. a gyerekek tankönyv és tanszerellátásának támogatására és
3. egyéb ellátás kifizetésének átvállalására kérték a támogatást.

18.§

1. A rendszeres és rendkívüli támogatás megállapítása iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatal gyermekvédelmi és gyámügyi ügyekkel foglalkozó irodájához kell benyújtani.
2. A támogatások megállapítása iránti kérelmekhez csatolni kell:

1. a normatív és az önkormányzati rendszeres gyermekvédelmi támogatás iránti kérelemhez a Gyer. 65.§ (1) és (2) bekezdésében foglalt igazolásokat és nyilatkozatokat
2. a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás iránti kérelemhez a Gyer 65. § (1) bekezdésében foglalt nyilatkozatot és igazolásokat

3. A rendszeres és rendkívüli támogatások előkészítésével kapcsolatos feladatokat a Polgármesteri Hivatal illetékes irodája látja el.

A gyermekvédelmi személyes gondoskodást nyújtó ellátások. Általános szabályok

19.§

1. A személyes gondoskodás igénybevétele – ha a Gyvt. Másként nem rendelkezik – önkéntes, az ellátást igénylő, vagy törvényes képviselője (a továbbiakban kérelmező) kérelmére történik.
2. A kérelmező a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátás igénybevételére irányuló kérelmét a Polgármesteri Hivatal illetékes irodájához, valamint az intézmény vezetőjéhez nyújthatja be.

A gyermekjóléti alapellátások

20.§

1. A gyermekjóléti alapellátás célja a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelésének elősegítése, a veszélyeztetettség megelőzése és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése illetve a gyermek családjából törtnő kiemelésének megelőzése.
2. Az önkormányzat a következő gyermekjóléti alapellátásokat biztosítja:

1. gyermekjóléti szolgálat
2. gyermekek átmeneti gondozása
3. gyermekek napközbeni ellátása keretében:

• óvoda
•  iskolai napközis foglalkozás

3. A gyermekjóléti alapellátásokat az önkormányzat az általa fenntartott intézmények valamint ellátási szerződés útján biztosítja.

A gyermekjóléti szolgáltatás

21.§

1. A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. (Gyvt. 39.§ (1) bek.)
   Az önkormányzat a gyermekjóléti szolgáltatás feladatait a Móra Ferenc Általános Iskola Alapító Okiratában meghatározott módon, önállóan biztosítja.
2. A gyermekjóléti szolgálat nevelési, szolgáltatási és gondozási feladatokat lát el, a Gyvt-ben meghatározottak alapján, együttműködve a gyermekvédelemmel foglalkozó más intézménnyel, szervezetekkel és személyekkel.
3. A gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes.

Gyermekek átmeneti gondozása

22.§

1. A gyermekek átmeneti gondozása keretében a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejődését elősegítő, az életkorának, egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelő étkeztetéséről, ruházattal történő ellátásról, mentálhigiénés és egészségügyi ellátásáról, gondozásáról, neveléséről, lakhatásáról, (a továbbiakban: teljes körű ellátás) kell gondoskodni. (Gyvt.45.§ (1) bek.)
2. A gyermekek átmeneti gondozását, mint alapellátási feladatát az önkormányzat más szervvel kötendő ellátási szerződés útján biztosítja.

Gyermekek napközbeni ellátása

23.§

Az önkormányzat a gyermekek napközbeni ellátását a Gyvt. 41.§-ában meghatározottak szerint óvoda és általános iskolai napközi keretében szervezi meg.

Térítési díjak

24.§

1. A gyermekjóléti alapellátás keretében biztosított gyermekek napközbeni ellátásáért térítési díjat kell fizetni.
2. A gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményekben az alapellátások keretébe tartozó szolgáltatások közül csak az étkeztetésért kell térítési díjat fizetni.
3. Az intézményi térítési díjat a képviselő-testület évente állapítja meg. Az intézményi térítési díjat a rendelet melléklete tartalmazza.
4. Az intézményi térítési díj alapja az élelmezés nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó napi összege.
5. A személyi térítési díjat az adott intézmény vezetője állapítja meg az intézményi térítési díj egy napra jutó, általános forgalmi adóval növelt összege, az igénybe vett étkezések száma, továbbá a 24. § szerinti kedvezmények figyelembevételével.
6. A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét.

Normatív kedvezmények

25.§

1. Gyermekétkeztetés esetén a Gyvt. 148. § (5) bekezdésében meghatározott normatív kedvezményt kell biztosítani az ellátottaknak.
2. A normatív kedvezmény csak egy jogcímen vehető igénybe.

26.§

1. Az intézmény vezetője az ellátás megkezdésekor, de legkésőbb az ellátás igénybevételétől számított 30 napon belül értesíti a kötelezettet a személyi térítési díjról.
2. Ha a kötelezett a személyi térítési díj összegével nem ért egyet, az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a szociális bizottsághoz fordulhat. Ebben az esetben a kérelemről határozatban kell dönteni.
3. A személyi térítési díjat egy havi időtartamra előre kell megfizetni.
4. A személyi térítési díjat havonta, minden hónap 15 napjáig kell megfizetni. Ha a kötelezett a befizetést elmulasztja, az intézményvezető 15 napos határidővel felszólítja az elmaradt térítési díj befizetésére. A határidő eredménytelen eltelte esetén az intézményvezető a hátralékot nyilvántartásba veszi, és erről negyedévente tájékoztatja a polgármestert, aki a térítési díj behajtásáról intézkedik.

Záró rendelkezések

27.§

1. E rendelet a 2. § (2) bekezdésének kivételével 2004. március 15-én lép hatályba.
2. E rendelet 2. § (2) bekezdése az Európai Uniós csatlakozást követően lép hatályba.
3. E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Rózsaszentmártoni Önkormányzat 8/2001. (V.21.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról.
4. Az e rendeletben nem szabályozott eljárási kérdésekben az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, a Gyvt-ben és a Gyer-ben foglalt eltérésekkel.

Rózsaszentmárton, 2004. február 17.

E rendelet kihirdetve: 2004. március 3.

Komendáné Nagy Márta

jegyző

Megjegyzések:

1. 6/2004.(III.03.) rendelet. Hatályos: 2004. március 15.
2. Módosította: 28/2004.(XII.22.) rendelet 1.§-a. Hatályos: 2005. január 1.