Rózsaszentmárton Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/1993. (XII. 29.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról a 4/1994. (III. 30.), 19/1995. (XII. 18.), 11/1996. (X. 28.),
20/1997. (XII. 15.), 9/1998. (VI. 29), 14/1998. (XI. 30.) és 13/1999. (XI. 22.) számú módosításokkal egységes szerkezetben

I. fejezet

1.§

A helyi adókról szóló módosított 1990. évi C. tv. felhatalmazása és rendelkezései szerint Rózsaszentmárton Község Önkormányzata Képviselő-testülete (továbbiakban: önkormányzat) illetékességi területén helyi iparűzési adót vezet be.

2.§

Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység (továbbiakban: iparűzési tevékenység).

3.§

(1) Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségben végzett nyereség, illetve jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége.

(2) E rendelet alkalmazásában vállalkozó: a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszeruen végző:

1. vállalkozói igazolvánnyal rendelkező magánszemély
2. az egyéni vállalkozásról szóló tv. hatálybalépését megelőző jogszabályok alapján kisiparosnak, magánkereskedőnek minősülő magánszemély, valamint a jogi személy részlegét szerződéses rendszerben üzemeltető magánszemély
3. mezőgazdasági termelést és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatást végző magánszemély
4. az egyes tevékenységek gyakorlásáról szóló jogszabályok alapján vállalkozói igazolványhoz nem kötött tevékenységet folytató magánszemély
5. jogi személy
6. egyéb szervezet.

(3) Adómentes: a (2) bek. c. - f. pontjaiban felsorolt adóalanyok közül:

a társadalmi szervezet

• az alapítvány
• a közszolgáltató szervezet
• (Magyar Posta RT., Magyar Rádió, Magyar Televízió, a helyi és helyközi menetrend szerinti tömegközlekedést lebonyolító szervezetek, a közüzemi ellátást végző szervezetek közül a villamos-, és gázenergia, távfűtés, melegvíz, ivóvíz, csatornaszolgáltatást nyújtók, ideértve a víziközmű társulatot is.)

Alapellátásként az a szervezet végez közüzemi szolgáltatást, amelynek nettó árbevétele legalább 75 %-ban ebből a tevékenységéből származik.

• köztestület
• a közhasznú társaság
• az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár és

• a költségvetési szerv,

abban az évben, amelyet megelőző naptári évben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve - költségvetési szerv - eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. E feltétel meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak.

(4) Adómentes és egyben a bevallási kötelezettség alól is mentesül a 3. § (2) bek. c. pontjában felsorolt adóalanyok közül az a magánszemély, aki iparűzési tevékenységét állandó jelleggel végzi és adójának alapja - az értékesített termék, illetőleg végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével és az alvállalkozói teljesítések értékével, valamint 2000. évben az anyagköltséggel - az évi 250.000 Ft-ot nem haladja meg.

4.§

(1) Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszűnésének napjával szűnik meg.

(2) Az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett iparűzési tevékenység időtartama az irányadó az adókötelezettség időbeni terjedelmére.

II. fejezet

5.§

(1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja az értékesített termék, illetve a végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk értékével, az alvállalkozói teljesítések értékével, valamint 2000. évben az anyagköltséggel.

(2) Ha a vállalkozó az iparűzési tevékenységét több önkormányzat illetékességi területén végzi és az adó alapja az egyes illetékességi területeken elkülönítetten nem áll rendelkezésre, akkor azt - a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően - a vállalkozónak kell megosztania a helyi adókról szóló törvény mellékleteiben meghatározottak szerint. Ez esetben az adó alapja a tevékenység végzésének tényleges időtartama alatt elért korrigált nettó árbevétel.

(3) Rózsaszentmárton község illetékességi területén ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében az adó alapja a tevékenység napokban számított időtartama.

5./A.§

(1) A helyi iparűzési adó mértéke: a (2) bekezdésben foglalt kivételtől eltekintve az adóalap 1,7 %-a.

(2) Az ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett iparűzési tevékenység után fizetendő adó mértéke: 500 Ft napi átalány.

(3) A székhely, illetve a telephely szerinti önkormányzathoz az adóévre fizetendő adóból, legfeljebb azonban annak összegéig terjedően - a (4) bekezdésben meghatározott módon - levonható az ideiglenes tevékenység után az adóévben megfizetett adó.

(4) Az ideiglenes tevékenység után megfizetett adó a székhely, illetve telephely(ek) szerinti önkormányzatokhoz fizetendő adóból a vállalkozás szintjén képződő teljes törvényi adóalap és az egyes (székhely, telephely szerinti) önkormányzatokhoz kimutatott törvényi adóalapok arányában vonható le.

III. fejezet

6.§

(1) A vállalkozó iparűzési adójára adóelőleget köteles fizetni.

(2) Az adóelőleg összege:

1. az adóévet megelőző teljes évben változatlan szervezeti formában működő vállalkozónál – ideértve az idényjellegű tevékenységet is – a megelőző év adójának megfelelő összeg
2. az adóévet megelőző év egy részében működő vállalkozónál a megelőző év adójának a működés naptári napjainak alapján egész évre számított összege
3. a tevékenységét az adóév közben kezdő vállalkozónál, vagy ha az önkormányzat az adót első alkalommal vagy év közben vezeti be, az adóévre bejelentett várható adó összege. Ha a jogszabályi változás miatt az adó alapja vagy mértéke az adóévre módosul, az előleg összegét ennek figyelembevételével kell megállapítani.

(3) Az adóhatóság az adóelőleget – kérelemre – csökkentheti, ha a tárgyévbe a korrigált nettó árbevételben lényeges csökkenés várható az előző évihez viszonyítva.

(4) A vállalkozónak az adóköteles tevékenységétől számított, illetőleg az önkormányzat adót bevezető rendeletének hatálybalépését követő 15 napon belül az adóévre várható adójáról bejelentést kell tennie az adóhatósághoz.

(5) Az adóhatóság a fizetendő adóelőleg mértékét az éves bevallás, illetve a várható adó bejelentése alapján fizetési meghagyásban közli.

(6) Az adóévben az adóévre vonatkozó fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig a (2) bekezdés a-b. pontjában említett vállalkozó az adóelőlegét az előző fizetési meghagyás alapján fizeti.

(7) A vállalkozónak az adóelőleget félévi egyenlő részletekben az adóév március 15-ig, illetve szeptember 15-ig kell fizetnie.

(8) Az adózó az önadózással megállapított adóról adóbevallást köteles tenni. Az iparűzési adót az adóévet követő május 31-ig kell bevallani.

(9) Az ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett tevékenységről legkésőbb a kezdés napján bejelentést kell tenni a Polgármesteri Hivatalban. A bejelentéskor közölni kell a tevékenység várható időtartamát.

(10) Az ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett tevékenység utáni adót alkalmanként, de legkésőbb a tevékenység befejezésének napján kell megfizetni. Ez esetben az adó készpénzben is megfizethető a helyi adókról szóló 1990. évi C. tv. 42. § (6) bek. alapján, az ott meghatározott pénzkezelési szabályok betartásával.

7.§

(1) E rendeletben meghatározott adómentességekben és adókedvezményeken túlmenően az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. tv. 81-83. §-ban foglaltak figyelembe vételével - egyéni kérelem alapján - méltányosságot gyakorolhat az adóhatóság.

(2) Méltányossági kérelem elbírálása esetén az adóhatóság a kérelemben felhozott indokok igazolására szólíthatja fel az adózót és a szociális körülmények eltárása érdekében környezettanulmányt készít.

(3) Az adóhatóság a beérkezett méltányossági kérelmeket kivételes indokok alapján az alábbiak szerint bírálhatja el:

1. a fizetendő adó összegét mérsékelheti (legfeljebb 50 %-al)
2. fizetési halasztást, részletfizetési kedvezményt engedélyezhet abban az esetben, ha az adózó igazolja, hogy fizetési nehézsége átmeneti, és úgy jár el, ahogy az az adott esetben tőle elvárható.

(4) Méltányossági ügyben hozott határozat ellen az önkormányzat képviselő-testületéhez címzett, de a Polgármesteri Hivatalhoz benyújtandó illetékköteles fellebbezésnek van helye.

8.§

(1) Igazolások benyújtásának módja: kommunális beruházások esetében igazolást ad ki a pénzintézet, a Polgármesteri Hivatal vagy az arra jogosult szerv. Az igazolás benyújtásának határideje a bevallás időpontjával megegyezik.

9.§

A bevallás késedelmes benyújtása miatti bírság megállapítására, a kivetett adók nyilvántartására és minden más esetben - amennyiben e rendelet más szabályt nem ír elő - az adózás rendjéről szóló módosított 1990. évi XCI. törvényben foglaltak az irányadók.

IV. fejezet

10.§

E rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Kihirdetéséről a helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik.

11.§

Értelmező rendelkezések

1. Nettó árbevétel - tv. 52-§ 22. pont
2. bolti kiskereskedelem
3. ideiglenes (alkalmi) tevékenység
4. italárusítás
5. idényjellegű tevékenység
6. közszolgáltató szervezet
7. A rendelet 5. §-a szerinti csökkentett nettó árbevétel megosztása (10. melléklet).

Ideiglenes (alkalmi) tevékenység

Ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó

1. piaci és vásározó kiskereskedelmet folytat,
2. építőipari, valamint a nyomvonalas létesítményen végzett kivitelezési és fenntartási munkát, továbbá ezekkel kapcsolatban szerelési, szervezési, lebonyolító, szaktanácsadó, felügyeleti tevékenységet végez, illetőleg természeti erőforrást tár fel, vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül legalább egy hónap, de három hónapot nem halad meg.

Ha a tevékenység időtartama a három hónapot meghaladja, akkor a tevékenység végzésének helye telephelynek minősül.

Rózsaszentmárton, 1996. október 28.