Hajdúné dr. Pető Mária doktornő 34 évi háziorvosi szolgála után ez évben nyugdíjba vonult. Kérésének eleget téve a Képviselőtestület 2009. március 1-től hozzájárult a praxisjog átadásához dr. Király Csaba részére. Az alábbiakban fogadják szeretettel az új háziorvos bemutatkozását.

Sipos Jánosné

polgármester

Tisztelettel köszöntök mindenkit Rózsaszentmártonban, időseket és fiatalokat egyaránt!

Lehetőséget kaptam egy rövid bemutatkozásra, ezzel szeretnék most élni és az érdeklődőknek felvillantani életem néhány, számomra mindenképpen fontos állomását addig az időpontig, amíg eljutottam ide, ebbe a gyönyörű, délnyugat-mátrai faluba. Erre a településre, amely nem csak fekvésével büszkélkedhet, hanem nevével is, ami már első hallásra megkapó.

Mielőtt bemutatkoznék mindenképpen írnom kell néhány szót arról, hogy milyen szerencsés vagyok, ugyanis nyugodtan mondhatom, rövid itt tartózkodásom után is, hogy Pető doktornő – mindenki „Doktor néni”-je – olyan örökséget hagyott számomra, amely megkönnyíti és egyben nehézzé is teszi dolgomat. Könnyű lesz itt dolgozni, hiszen egy igazán jól karbantartott, magas szakmai színvonalú háziorvosi tevékenységet követően folytathatom a munkát és ez okozza a nehézséget is, mert az itt lakó közösség igényeinek úgy kell megfelelnem, ahogy ezt korábban Tőle megszokták.

Lassan 50 éve, hogy ebben a szép országban, annak is az észak-keleti részén, az általam annyira kedvelt Északi-középhegységben, közelebbről a Bükkben és Mátrában élek. Gyermekkorom emlékei Egerszalókhoz, Egerhez s a Bükk déli részéhez kapcsolódnak. A Gárdonyi Géza Gimnázium és Eger hihetetlen történelmi varázsa, az uszoda, a zeneiskola az egri templomok és harangok, a régi házak és a törökverő büszkeség meghatározták ifjúságomat. Várkonyi Zoltán Egri Csillagok című filmjéhez, amikor a kis Gergő szerepére Egerben kerestek gyermek-szereplőt természetesen én is ott voltam a válogatáson, megannyi korombeli jelölttel, persze nem lettem színész és nem rám esett a választás.

Teljesen más jellegű hivatást választottam, emberek gyógyítására adtam a fejem, azonban meg kell vallanom ebben a döntésben nem kis szerepe volt akkori osztálytársamnak, későbbi feleségemnek Bernáth Évának, aki szintén orvos, szemész orvos lett. Emlékezetes éveket töltöttünk 1980-tól Debrecenben az orvosi egyetem általános orvosi karán, ahol máig is tartó az egész országra, sőt ma már lehet mondani, hogy szinte az egész világra kiterjedő barátságokat kötöttünk. 1984-ben született Csaba fiunk és 1986-ban már az akkori Albert Schweitzer Kórház Intenzív terápiás osztályán végeztem az első orvosi beavatkozásokat Hatvanban, Baranyai Miklós tanítványaként, akire ma is úgy tekintek, mint pályám szakmai és emberi példaképére. 1987-ben második gyermekünk Dávid lett családunk új tagja, így gyermekeink és a hivatásunk szinte minden időnket kitöltötték. Az 1990-ben tett intenzív terápiás és aneszteziológus szakvizsgám után a sebészeti osztályon dolgoztam tovább, ahol újabb szakképesítést szereztem 1994-ben.

1995 azért volt fontos dátum életemben, mert egy új, némileg a gyógyítástól távolabbi szakterület a gyógyszeripar, illetve annak egy része lett a mindennapi munkám. Közvetlenül betegekkel nem foglalkoztam, ellenben új gyógyszerek magyarországi forgalomba helyezésével új lehetőségeket adtunk a gyógyító orvosok számára. Ebben az időszakban nem csak Európa nagyobb városaiban, hanem Amerika, Afrika és Ázsia néhány országában is megfordultam, személyesen is tapasztalatot szerezve más világok hétköznapjaiban. Mindezek után 2008-ban egy újabb vizsga segített abban, hogy visszatérhessek a gyógyításhoz és háziorvosként kezdjek dolgozni Rózsaszentmártonban. Nemrég született Bendegúz unokámnak köszönhetően fiatal nagypapaként azt szeretném, ha ez a hely lenne az, ahol gyógyíthatok ameddig erőm és képességem engedi.

Köszönöm mindannyiuk figyelmét és bizalmát.

Dr. Király Csaba