Egy bányász, aki nem csak várja a „Jó szerencsét!”


 

 

Pápis László a Mátrai Erőmű ZRT. Bányász Szakszervezetének Titkára. Emellett a társaság Központi Üzemi Tanácsának az elnöke.

Az elmúlt években az MSzOSz-en belül egy Ipari Szakszervezet létrehozását tervezték, melyben a következő szakszervezetek vettek részt: a vasas, a bányász, az olajos, a vegyész, a textiles és a ruhás ágazati szakszervezet. A tervek konkrét megvalósításához 2009. tavaszán kezdtek hozzá. Végül is három szakszervezet maradt a bányász, a ruhás illetve a textiles, melyek mindegyike több mint szász éves múlttal rendelkező ágazati szakszervezet. A fúzió két lépésben zajlott és 2009. novemberében megalakult a Bánya, -Energia és -Ipari Dolgozók Szakszervezete. Itt egy főállású elnök mellett az egyes tagozatokat egy-egy társadalmi alelnök képviseli. Ennek megfelelően a bányászok érdekeit a rózsaszentmártoni Pápis László látja el.

A BDSZ Elnökségének és Országos Tanácsának jelölése azért esett rá, mert Ő irányítja a Mátrai Erőmű ZRT. bányász szakszervezetét, ahol legnagyobb a szervezettség és a legtöbb aktív munkavállaló van a bányaiparon belül. Munkája során a bányászati és villamos energiaipari tevékenységhez tartozó kérdésekért, ő a felelős.

Kapcsolatban áll az ország valamennyi bányász, illetve bányász múltú település aktív és nyugdíjas alapszakszervezetével. Heti egy munkanapot Budapesten tölt, így egyéb munkáit is e szerint kell átszerveznie.

Örömmel vállalja a sok feladattal járó munkát. Szívesen találkozik az emberekkel, meghallgatja problémáikat és próbál megnyugtató megoldást találni vagy használható tanácsokat adni a gondjaikra. Az Ő felelőssége annak a közel négyezer szakszervezeti tagnak is az irányítása, akik a Mátrához tartozó három aktív és nyolc nyugdíjas alapszervezet tagjai.

Ebben az évben a legfontosabb feladat a Szakszervezeti választások szervezése és lebonyolítása. A nyugdíjas alapszervezeteknél már elkezdődött ez a munka, és április végéig be is fejeződik. Az ezt követő időszakban szeptember végéig a három aktív alapszervezetnél kell lebonyolítani a választásokat. Az október és november hónap az Üzemi Tanács választások időszaka. Ezek fontos részét képezik a szakszervezetek életének, hiszen az elkövetkező három évre eldől a vezetők kiléte. Decemberre már „csak” a középszervezet választása marad.

Munkájában hitvallása, hogy a szakszervezeti munka „Szolgálat a Munkavállalókért”, mely egyszerre hálás feladat, mert jó érzés tenni az emberekért, de hálátlan is, mert ha nem sikerül mindenki számára megfelelő megoldást találni, akkor álmatlan éjszakák következnek, hogy miként lehetne megoldani a gondokat. Igaz azonban, hogy az előbbiért sok hálás szót és köszönetet kap, az utóbbiért pedig önmarcangolást.

Két éve, a gazdasági válság óta a bérmegállapodások egyik legfontosabb eleme a munkahelyek védelme. Négy éve, mióta László a szakszervezet vezetője a cégnél létszámleépítés nem volt és megmaradt a korkedvezményes és korengedményes nyugdíjba vonulási lehetőség is a munkavállalóknak.

Bányász családba született, ezért is tartja fontosnak, hogy azokon a településeken, ahol már esetlegesen több évtizede nincs működő bánya, a bányászhagyományokat ápolják. Ez köszönhető nyugdíjas bányász kollégáknak, mert ezt ők feladatuknak tekintik. És nem utolsó sorban ezen települések Önkormányzataik is tisztelik a bányászünnepeket, és szem előtt tartják, nem felejthetik el, hogy mit kapott az adott település a bányától, a bányászoktól.

A bányászokat a hűségjutalom fizetésekor irigyelték, de a csákányt soha nem akarták kivenni a kezükből. Az ő munkájuk nem az, amit bárki szívesen végezne. De aki egyszer eljegyezte magát a bányászattal, vesse akármerre a sorsa, a szíve mélyén mindig bányász marad.

A számos és szerteágazó tevékenysége mellett igen kevés szabadideje marad. Biztos és kiegyensúlyozott családi háttér nélkül elképzelhetetlen lenne számára az önfeláldozó, sok lemondással járó hivatás. László 2004. és 2008. között végezte tanulmányait a Szent István Egyetemen. Mire 2007-ben a szakszervezettel járó számos teendőt is felvállalta, a családi életükben már kialakult rendszer működött. Sokat köszönhet feleségének és gyermekeinek, akik a legtöbb otthoni feladatot nélküle kénytelenek megoldani, de tudják, hogy mindig számíthatnak egymásra.

Kőrösi-Báti Edit