A játékból indul ki minden képességünk, készségünk és jártasságunk, amelyekre szükségünk van az életben. A mondókákat s a hozzájuk fűződő ölbeli játékokat minden nép hagyományában fellelhetjük. A népköltészet apró remekei az évszázadok során alakultak, csiszolódtak, s nyerték el végső formájukat. Bennük rejlik az anyanyelv minden játékossága, zenéje, ritmusa, sugárzik belőlük az életszeretet.
A gyermek már az anyaméhben átéli első zenei élményeit. Születése után még sokáig nem tudja elkülöníteni saját énjét a külvilágtól. Anyját és önmagát egységként éli meg. Az érintgető, cirógató, testrészeket külön-külön megmozgató játékok, a testi, lelki egymásra hangolódás segítik őt a gyengéd leválásban.
A régi paraszti családokban ösztönösen tudták, hogy a gyermeknek jár az ölben töltött idő élete első éveiben. A höcögtető, hintáztató, csiklandozó, ringató, csúszdáztató stb. játékok szerves részét képezték a hétköznapoknak. 

Foglalkozásvezető: Bálintné Fadgyas Eszter gyermekkönyvtáros

A meghívó innen letölthető.