Az MTA Néprajztudományi Intézete és az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet közös kutatásának fókuszában a mai táplálkozás gyakorlata, szokásai állnak. Mintaként általános iskolákat választanak ki országszerte, így kerül sor a Rózsaszentmártoni Móra Ferenc Általános Iskola felmérésére is.

A kérdőívek, interjúk és helyszíni megfigyelés segítségével igyekeznek megismerni az iskolás korú gyermekek és családjaik táplálkozáskultúráját, melynek része többeknél az iskolai menza is. Ehhez kötődően a vizsgálat részletesen kitér a közétkeztetés valamennyi érintettjének menzával kapcsolatos nézeteire, tapasztalataira, a menza működési mechanizmusait, eredményeit és problémáit is tárgyalva. A táplálkozástudományi vizsgálati kérdéseket, így például a 10 élelmezési napra vonatkozó étlapokat és a hozzájuk tartozó nyersanyag-kiszabatok értékelését az OGYÉI kritériumrendszere alapján végzik.

Az egészségmegőrzésben és a tudatos fogyasztóvá válás folyamatában a gyermek közétkeztetésnek fontos szerepe van. Hazánkban több évtizede zajlik a közétkeztetés rendszerének megújítása. Az eddigi menzavizsgálatokban is szerepeltek olyan megállapítások, melyek a gyerekek fogyasztási szokásaira vonatkoztak, de az egyéni ízlés, a preferenciák, helyi szokások, vélemények nem kerültek eddig középpontba. A menzához kapcsolódó táplálkozáskultúra egészének fókuszpontba állítása segítheti az egészségtudatos magatartás fejlődését, az ismeretterjesztést célzó kampányok hatékony megvalósítását. A közétkeztetés lehetőség arra, hogy összekapcsolódjanak a helyi élelmiszertermelés és -fogyasztás szintjei. A fenntarthatóság érdekében a rendszer szervezőelemei között fontos szerepe kell, hogy legyen a helyi táplálkozáskultúrának és a közösségi hagyományoknak is a társadalmi és egészségügyi szempontok mellett. Kérdés, hogy hogyan építhetők be a helyi hagyományra jellemző, az ízlésvilágot megjelenítő, de egészséges, változatosságot is hozó, és a szezonalitáshoz is igazodó ételtípusok, helyi alapanyagok. A kutatás célja mindezen szegmensek feltárása esettanulmányok révén.

Az eddigi nemzetközi és hazai menzamegújítási kísérletek minél szélesebb körű megismertetése, a meglátások tovább gondolása a közétkeztetésben a kutatás eredményeképpen megjelölt problémákra lehetséges megoldásokat kínálhatnak, így például a hatékony munkaszervezésre, hogy akár több menüből is választani lehessen. A rendszer egyes szereplőinek – közülük is kiemelten a fogyasztói oldal –elvárásainak összegyűjtése után az érdemi párbeszédre nyílhat mód. Megfogalmazhatók ajánlások a fenntartható, az egészségmegőrzést és hosszú távon a tudatos fogyasztóvá válást támogató közétkeztetés megvalósításához, a helyi szereplők aktív bevonásához. Mindez hozzájárulhat a menza mai általános megítélésének módosulásához.